Mit is jelent az ADVENT szó ?

 

Advent, Adventus Domini = az Úr eljövetele, röviden: Úrjövet.

Advent az Úr kegyelemhozó eljövetelére való felkészülés időszaka.

 

Az adventi időszak mindig vasárnap kezdődik, mégpedig a Szent András ünnepéhez (nov. 30.) legközelebb eső vasárnappal, illetve annak előestéjével.

 Ez egyben az egyházi év kezdete is.

Négy hétből áll Karácsonyig, a negyedik többnyire csonka.

 A liturgikus szín: lila, az összeszedettség, a fegyelem és a bűnbánat színe. (kivéve Advent III. vasárnapján, amikor szabad rózsaszínt használni).

 

Szép szokás az adventi koszorú készítése ,amit főleg észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítettek századunk elején. Majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is.

Magyarországon a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban. Különös izgalma az adventi vasárnapoknak: először egy, majd két, három, végül négy gyertya gyulladhat meg rajta...
 Az első karácsony, amikor a koszorú az áhítatos várakozás részévé vált, 1860-ban volt, amikor a berlini árvaházban Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor az ünnep előtt gyertyákkal díszített kör alakú, abroncsos csilláron jelezte a még karácsonyig hátra lévő idő múlását. Talán az árvaházi gyerekek másoknál még türelmetlenebbül várhatták a karácsony érkezését. Még előbb, a románkori templomokban is voltak körcsillárok, de a múló idő jelzése meggyújtott gyertyákkal, ez a gondolat volt maga az újdonság.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.

Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!

Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!

Minden advent alkalom:
gyõzhetsz saját magadon!

Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!

Minden advent remegés:
Isten felé epedés!

Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
        Ürögdi Ferenc

 

 Az adventi idő sajátos gyakorlatai :

 

- a csönd, elmélkedés, imádság.
Foglalkozzunk többet Isten dolgaival, ismerjük meg jobban azt, akit várunk. Legyünk többet csöndben, magunkban. Kerüljük most a hangos helyeket, izgalmakat, szórakozásokat. Járjunk Mária lelki iskolájába: figyeljük őt, imádkozzunk hozzá, vegyünk részt a Roráte (Adventi hajnali) miséken.

A Rorate

általában reggel hatkor kezdődik, és mire az ember hazaér, a nap is felkel.
Szimbólikusan így vezet bennünket advent a sötétségből a fénybe.
( Az adventi koszorú is : hétről - hétre több gyertya ég.)

Az álmos hajnalokkal, a pirkadat derengésével ,a templomi énekekkel, amelyeket csak ezen a négy héten énekelnek , varázslatos hangulattal vezet bennünket karácsony felé.

 

 

Juhász Gyula:
Rorate

A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.

A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.

Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.

Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!

 

 -Készülés Karácsonyra.
Készüljünk elő családunk karácsonyi liturgiájára. Ajándékainkat a helyes lelkület és szeretet készítse elő és hitelesítse: gondos, személynek szóló kiválasztás, és nem üzleti szellem.


- Bűnbánat.
A közelgő Karácsony várakozásában szorgosan, mégis vidáman tisztítsuk ki lelkünket minden szennytől.

 


 

 

 

 

 

 

 

Szép,
kedves élményt nyújtó,
türelemre és kitartásra tanító adventi szokás az adventi naptár ( adventi ház) használata.
Minden napra van egy ablaka, és a
a naponta (csak egy !) kinyitott ablakban rövid elmélkedéseket, szentírási részeket, idézeteket, a nemhívőknél csokoládét, cukorkát találunk.

 

Túrmezei Erzsébet: Adventi ház


Ádventi házunk van, sokablakos.
Minden este nyitunk egy ablakot.
Benn melegen kis fehér gyertya lángol,
és árad a fény minden ablakából.
Kis ablakokkal versenyt fénylenek
csodába bámuló gyermekszemek.

Ablaktábláin biztató írás:
eljő a mennyekből a Messiás.
S a nevét nevezik Csodálatosnak.
És fölemeli, akit megtaposnak.
És a békesség Fejedelme lesz:
szabadulást hoz, életet szerez.

Telnek a percek, múlnak a napok,
sorra kinyílnak mind az ablakok.
Ahány kis ablak, annyi szent ígéret.
Hívnak, biztatnak, csudákat beszélnek.
Mi áhítattal álljuk mind körül.
A ház sugárzik, és a szív örül.

Fehér falára festve sok gyerek.
Mind Betlehem felé igyekszenek.
Havas fenyő közt, ki gyalog, ki szánon,
kéz a kézbe', hogy kis kezük ne fázzon.
Sietve mennek mint a pásztorok.
Piros orcájuk bízva mosolyog.

De én egy másikat is ismerek.
Nem ilyen derűs, nem ilyen meleg.
Van-e gondom sok sötét ablakára?
Hiszen itt a karácsony nemsokára.
Nyitom-e sorra minden egy napon
Krisztusra váró lélekablakom?

Mert az a lelkem is: ádventi ház.
És ha elalszik, hogyha nem vigyáz,
olyan sötét lesz majd karácsony-estén,
a fényt, vigaszt hiába is keresném.
Ha majd minden szem, minden szív ragyog,
akkor siratnám, hogy sötét vagyok.

Sötét lelkemen sötét ablakok,
táruljatok, örömre nyíljatok!
Ne legyen egy se zord, ne egy se zárva.
Ragyogjon mind a Messiásra várva!
Sötét ádventi ház, sokablakos!
Minden este nyíljék egy ablakod!

 

 

  Ádventi  népszokások*

Az ádventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték.

 A korábban heti 3, majd 2 napos (szerdai és pénteki) ádventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás hagyományőrzőbb vidékeken még a 20. század közepén is szokásban volt az idősebbek körében.

A legutóbbi évtizedekig kerülték az ádventi időszak alatt a zajos mulatságokat, táncot, lakodalmat sem tartottak, számos kocsmában csak utasokat szolgáltak ki.

Az ádvent hagyományos vallásos alaphangulatát Közép-Európa-szerte a hajnali mise, a roráte jelenti.

 Sok helyütt szokás volt, hogy a gyermekek énekszóval, csengetéssel költögették a híveket, hogy a szentmisére odaérjenek. A rorátéhoz nagyszámú hiedelem és mágikus eljárás is fűződik.

Az időszak jellegzetes hagyományai közé tartoznak az adventölés (kántálás) és a szálláskeresés.

 Ugyancsak erre az időszakra esik több jeles nap, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz (András, Borbála, Miklós, Luca). Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely a téli időszak vallásos mágikus népi szokáshagyományának nagy részén érezteti hatását.

 

 

Szálláskeresés:

Karácsonyi játék, mely a Betlehembe érkező, és ott hajlékot kereső József és a gyermekét váró Mária fáradozását eleveníti föl. Gyökerei a Szentírásra mennek vissza. Változata a szentcsalád-járás.



Szentcsalád-járás,szentcsaládkilenced:

 



A karácsonyi ünnep előtt kilenc napon át ismétlődő szálláskeresés.

A 20. század elején született, egyrészt a Maria gravidatos késő barokk ünnepéből (Expectatio partus B. Marie Virginis: dec. 18.), másrészt a kk. karácsonyi játékokból.

A szálláskereső Szent Család tiszteletére 9 család összeáll, hogy december 15-től karácsony estéig naponta felváltva a Szent Családnak, illetve a Szent Családot ábrázoló képnek szállást adjanak.
A képet a rendező énekes asszony vagy maga hinti meg szenteltvízzel, vagy a pap áldja meg.
A soros családban már kész a házioltár égő mécsessel vagy gyertyával, ahol rendesen a többi családok is összegyülekeznek, amikor esti Úrangyalára harangoznak.
Amikor a szentkép az új családhoz érkezik, letérdel a ház népe, miközben megfelelő szövegezésű imádságokat mondanak.

A képet a házi oltárra helyezik, meggyújtják előtte a mécsest, amely mindaddig ott ég, amíg a képet másik családhoz nem viszik. A szentkép előtt rendesen ájtatosságot is szoktak végezni: a loretói litániát, Szent József vagy Jézus Szíve litániáját, majd felajánlják az egész családot a Szent Család oltalmába.


Közben természetesen énekelni is szoktak megfelelő énekeket. A házbeliek napközben is föl-fölkeresik a képet, hogy rövid fohászkodással üdvözöljék.

Ilyenkor rendszerint valami szegény gyermekes családot meg is szoktak ajándékozni, mintha a Szent Családnak adnák.

A kilencnapos ájtatosság után a kép vagy a templomba, vagy valami jámbor lélekhez kerül, aki jövő adventig vigyáz rá.

A helyi változatok közül figyelemre méltó Tordas szlovákból magyarosodott falué:

a Szent Család képét megszenteltetik,
a 9 fölkeresendő család tagjai gyónással és áldozással készülnek a fogadtatásra.

 

Egyes szabolcsi görögkatolikus falukban a lucabúzához hasonlóan sarjaztatott zöldbúzával rakják körül a szálláskereső képet.
Lehetséges, hogy a szálláskeresést a felnőtt hívek ünnepi készülete, igénye tette általánossá a legtöbb helyen már elprofanizálódott, komolytalanná vált betlehemezés helyett.

A szokás Szlovéniában is él: a család itt is ünnepélyesen várja Mária szobrát.
Hasonlóképpen virágzik Ószerbia, Macedónia pravoszláv tájain, de sajátos módon Észak-Szerbiában és Boszniában nem.

 

A macedóniai Velez városában egy Mária-ikont, amelyet gostinka, vagyis vendég néven emlegetnek, hordoznak házról házra, házasság előtt a vőlegény hajlékába.


Hasonló szokás él, de nem az adventi időszakhoz kötve, más szerb és macedón vidékeken is: házasság előtt, betegség idején házhoz viszik valamelyik templom csodatevő hírben álló Mária-ikonját, de olykor a szentekét is.
Más helyeken az ikon házról házra jár. Fogadására a család kimeszeli, kitakarítja a házat, előző napon böjtöt tart.



Lucabúza,borbálabúza:

 

 

 

Luca napján (december 13.) vagy előestéjén ültetett és karácsony estéjére 8-10 cm-es friss, zöld búzává sarjadt karácsonyi jel. Egyes helyeken (főként Őrvidék) Borbála napján (XII. 4.) kezdik a a csíráztatást.

Mint általában a karácsonyi szokások, a lucabúza képzetkörének is sok archaikus vegetációs gyökere van. A Gergely-naptár (1582) előtt ugyanis december 13-a volt a téli napforduló időpontja, márpedig a Nap járásához (napfordulókhoz) ősidők óta számos megfigyelés és szokás kötődött. Ezek közé tartozott - a kezdet és a vég, a sötétség és a fény találkozására emlékeztetően - gyorsan kikelő, zöldellő és virágzó növények ültetése (vagy csak vízben hajtatása).


Így a lucabúza ősképének tekinthető az ókori görögökk ún. Adonisz kertecskéje: a nyári napfordulón kis edényben pár nap alatt hajtatott, majd a nap forróságától ugyancsak pár nap alatt elhervadt virág (növény), mely a fiatalon elhunyt, mitológiai királyfira, Adoniszra emlékeztetett.

A lucabúza hozzánk az Adria tájáról érkező vegetációs hagyomány, melyet katolikus horvátok, bunyevácok, sokácok honosítottak meg. Azokon a déli vidékeken tűnt föl, melyek a hódoltság idején a ferencesek szellemi hatása alatt álltak: először ők helyezték az ősi és általános megújulás-jelképet a karácsonyi oltárra.
Ezzel a hagyománynak liturgikus jelleget, szentelményi erőt tulajdonítottak.

Idővel a lucabúza eucharisztikus szimbólum lett, s mint ilyen a karácsonyi asztal szakrális ékessége: a kizöldellő búzaszem (a kenyér alapanyaga) a megtestesült Igének, az emberrévált Jézusnak jelképe.



Népünk körében is ismert apokrif hagyomány szerint a búzaszemen rajta van az élő kenyérnek, Krisztusnak a képmása.

 

A magyar nép hite szerint a lucabúza annak jele, hogy még a vetés is eljön köszönteni az Újszülöttet. Algyőn szentelt vízzel öntözték a magokat, illetve a szájukba vett vízzel táplálták.
A tápai asszony öntözés közben mondta:
néköm kinyerem, jószágomnak legelője, zöld mezeje.

A lucabúza növekedéséből a termésre is következtetnek: ha magasra nőtt a lucabúza, akkor Isten jó szalmás termést fog adni. Ilyenkor szalaggal kötik át, egyes helyeken kékkel: a zöld ugyanis a föld, a kék az ég, az átkötött lucabúza a kettő találkozásának jele.

A lucabúza az ünnepek után paraliturgikus szentelménnyé válik, régen leginkább a jószágnak szaggatták oda. A szatymazi gazdák vízkereszt napján földjeiken, vetéseiken szórták szét.

Az Őrvidéken Borbála napján kezdik csíráztatni. Itt Barbaraweizen vagy Luzienweizen; a német Bánfalván Christkindlfrucht, a horvát falvakban sijanje (vetés) a neve.

Manapság sokszor a jelképes tartalom ismerete nélkül (nem keresztények között) is a karácsonyi ajándékok egyike a karácsonyfa alatt vagy a karácsonyi asztalon.

 

 

Betlehemezés, betlehemes játék:

 



Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, a karácsony előtti napok közelmúltig legnépszerűbb dramatikus játéka. Sok településünkön máig él.

Eredete a középkori misztériumdrámákra (Tractus stellae, Quem quaeritis) vezethető vissza, amely kikerült a kolostorok és a templom falai közül, ám azok ösztönző hatásait mindig befogadta. A nép között számos változata alakult ki.

Vízkereszti latin nyelvű liturgikus játék már a 11. századból maradt ránk (Hartvik győri püspök Agenda Pontificalisa, Zágráb). A csillagozás önálló jelenetként a betlehemezésbe is bekerült. A középkorból magyar nyelvű betlehemes játék nem maradt fönn. Meglétére a Csordapásztorok kezdetű karácsonyi énekünkből is következtethetünk, amely 1651-ben régi ének megjelöléssel jelent meg Lőcsén, Szőlősy Benedek Cantus Catholicijében.

A párbeszédekből fölépülő ének dramatikus karácsonyi játékot sejtet; szereplői:
az angyal, a pásztorok, Szűz Mária, a narrátor.


A Csordapásztorok kezdetű ének változatai legtöbb betlehemes játékunkban megtalálhatók.
A felső magyarországi német lakosságú bányavárosokból 15. századi adatok említik karácsonyi játékok előadását (Selmecbánya 1476, 1480; Bártfa 1498 stb.). Legrégibb betlehemes játékaink a 17. századtól maradtak fönn latin és magyar nyelven, protestáns és katolikus iskolai előadások számára készültek.

A betlehemezés több játékrészből tevődhet össze, amelyek az egyes változatokban együtt, de önálló játékként is szerepelhetnek.
Főbb jelenetei: a paradicsomjáték, amely Ádám és Éva bűnbeesésének történetét beszéli el, s hírül adja a megígért Megváltó eljövetelét;
a szálláskeresés, amelyben a népszámlálásra Betlehembe érkezett várandós Mária és József szállást keresnek, de sehol sem kapnak. E változat szereplői Mária, József a gazdag ember, aki nem ad szállást, de az istállóba utasítja őket.
A bő kovács játékváltozatában a jószívűség és könyörületesség elnyeri jutalmát, míg a
dúsgazdagolás változatban (Székelyföld) a keményszívűség elnyeri büntetését.

A következő betlehemi jelenet főszereplői a pásztorok, akiknek az angyal hírül adta a Megváltó születését, akik elmentek az újszülött Jézushoz, s neki ajándékot vittek.
E játékváltozat vagy jelenet egyik főszereplője az idős, süket öregpásztor.
A vele való tréfás, félreértéseken alapuló párbeszéd a játék gerince.


Sok helyütt a pásztorok jelenete önálló játékká alakult, pásztorjátékká vált.
A játék sajátos színfoltja a csörgős botjukkal taktust verő pásztorok körtánca.


Helyenként része a karácsonyi betlehemezésnek a Heródesjáték, azaz a zsidó király és a bibliai háromkirályok, bölcsek találkozása, s a királyok imádása, másutt ezt külön vízkereszti játékként adják elő.

A betlehemezést adománykérő, kéregető formulák zárják be.
A szereplők játékukért gyümölcsöt, élelmet, pénzt kaphatnak.
Egyes vidékeken a betlehemes csoportok nagy területet felölelő vándorlását is megfigyelhetjük (pl. Hortobágy vidéke).


A betlehemes játékban prózai vagy verses párbeszédek, karácsonyi énekek váltják egymást.
Az énekek nagy része helyet kap a karácsonyi kántálásoknál is.
A szereplők megfelelő jelmezbe öltöznek: az angyalok fehérbe, a király (Heródes, katona stb.) katonának karddal, a pásztorok bundába, sapkába.


Az erdélyi és bukovinai betlehemesjátékok változata a csobánolás, amelyben a pásztorok igen ősi típust mutató álarcot viselnek.


A szereplő csoportok különböző méretű és formájú (általában templom) ún. betlehemet hordanak magukkal, amely szerepet kap a játékban is, a játék után pedig meg lehet szemlélni.
Ennek eredete részben Rómába (S. Maria Maggiore-bazilika), részben a középkori templomokba nyúlik vissza, amelyekben karácsony tájékán fölállították a betlehemi oltárokat, bábokkal személyesítve meg a történteket.

A betlehemes játék pásztor szereplői sokfelé (Dunántúl, Jászság) archaizáló pásztorneveket kapnak (Maxus Koridom, Titire stb.), amely szintén az isk-drámák hatását tükrözi.

A szálláskeresés, a betlehemes játék sajátos kései, biedermeier változata a székesfehérvári bölcsőcske. Nagyszombat környékéről szláv változatait ismerjük.

Sajátos, helyenként máig élő a baranyai, tolnai sváb települések Christkind Spiel nevű karácsonyi játéka.
A magyar népi betlehemes játékok kapcsolatai szövegben és dallamban, zenében kimutathatók a szomszéd népek felé is.
 

   

  Advent idején

Advent van, s átjárja lelkem
a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét tán ezredszer,
Hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben,
hinni, remélni szüntelen.
Táplálni kell mosollyal, öleléssel,
hogy emléked hibátlan legyen.

Most visszaröpülök gondolatban
gyermeki önmagamba újra.
Látom amint kályha mellett
Nagymamám fagyos lábujjamat gyúrja.
Hársfa teát tölt poharamba
Idd meg! Nem fogsz fázni majd!
Átmelegedett testem valóban
S én azt hittem a tea tette azt.

Ma már tudom, tőle volt a meleg.
Ölelés, szeretet, gondoskodás
ezek voltak mitől az a jó
a testem és lelkem járta át.
Ez adta azt a boldog érzést,
mi ma is rám tör, ha a múltba révedek.
Hiánya így advent idején
fájón kéri vissza az elmúlt éveket.

Emlékszem a finom illatokra
ami a konyhát járta át,
mikor sült a mézes
és a lágyan foszló mákos kalács.
Arca piros volt az izgalomtól,
mikor a szobába engedett
csilingelt egy üvegpohár szélén.
Itt az angyalka! Megjelent!

Futottunk mind a fenyő köré
ámultunk örültünk nagyon.
Ezt a boldog érzést gyerekeimnek
minden karácsonykor átadom.
Már sokszor töltöttük el nélküle
a karácsony szent ünnepét,
de lelkemben ott mosolyog képe
ahogy átöleli a gyermekét.

Mert az ünnep attól sokkal szebb lesz
ha gyertya fényben rá emlékezünk.
S tudom onnan fentről ő is nézi.
Ugye mindenkit szeretünk?
Jusson szép szóból bárkinek!
Simogató, ölelő kezekből,
mosolytól csillogó szemekből,
áradó tűz gyújtson fényeket!

 

 

Új, hagyományteremtő szokás  a

KÖZÖS GYERTYAGYÚJTÁS

a városok főterein( vagy egyéb alkalmas köztéren) adventi szombat estéken.

Ezek többnyire  ökumenikus rendezvények,  minden alkalommal más - más felekezet vezeti, jól kifejezve azt, hogy az adventi időszak a közösség felé vezet bennünket.

 

 

   
 

 

Szerző: Baráthnő  2011.11.24. 08:51 Szólj hozzá!

Címkék: népszokások idézetek vallás advent idő megtérés hagyományok betlehemezés pásztorjáték rorate lucabúza adventi vers heródesjáték gostinka szálláskeresés csobánolás ü:advent

A bejegyzés trackback címe:

https://barathno.blog.hu/api/trackback/id/tr933407834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása