Hódoljunk néhány perc csenddel Istenünknek!

 

A csend nagyon tiszta dolog. Áldott.
Közelebb hozza egymáshoz az embereket, mert csak azok tudnak egymás mellett csendben ülni, akik közt teljes az összhang. Ez az élet nagy ellentmondása.
/ Nikholas Sparks /

Szükségünk van olyan órákra, melyekben csendben odafigyelünk, és engedjük, hogy az isteni Ige működjék bennünk.
( Edith Stein )

A csöndességben és a nyugalomban halad előre az istenfélő lélek, ott tanulja meg mindazt, ami az írásokban rejtőzik:
ott akad rá a könnyek patakjára, amelyben éjszakánként megmosdik és megtisztul;
hogy Teremtőjével mind bizalmasabb kapcsolatba kerüljön: ahogy egyre jobban elszakad a világi zenebonától.
( Kempis T )

Minden nyomorúságunk annak tudható be, hogy képtelenek vagyunk csendben, egymagunkban ücsörögni egy szobában. (Blaise Pascal)

Csendben kell figyelned :
Az Isteni Szó csak ekkor hangzik el, és csak ekkor hallható meg a lélekben

Mert biztos lehetsz benne, hogyha a beszéd (értsd: lárma ,zaj, fecsegés) mellett döntesz, Istent hallgatásra kényszeríted.

A csendnél és a hallgatásnál semmi sem szolgálja jobban az Isteni Szót.
/Tauler/

Az imádság kezdete a csend.

 

* Minden ádvent téged vár

 

 Minden ádvent téged vár Uram. Első eljövetelednek emlékét belevésted az emberiség szívébe és az egész történelembe: az idő múlását az óta is születésed idejéhez viszonyítva mérjük, még akkor is, ha nem tudjuk annak pontos evilági meghatározott időpontját megmondani.

  Megígért második jöveteledet várjuk az óta is - sokszor talán lanyhán, megannyiszor tétován, a mindennapok örömei és gondjai között sok esetben megfeledkezve róla, van hogy félve és rettegve - amikor megnyilvánul majd teljes igazságot szolgáltató ítéleted, megmutatkozik pazarló és tékozló szereteted, megvalósul mindenért kárpótló vigasztalásod és elénk tárul felülmúlhatatlan dicsőséged.

 Most is várunk Uram, 2011 ádventjén és bocsáss meg nekünk, ha nem tudunk méltóképpen várni téged.

Bocsáss meg, hogy nem tudunk úgy várni, mint a te szent vértanúid és nagyszerű hitvallóid! Mi a megpróbáltatásokban, a terhekben, a problémákban és a szenvedésekben csupán saját kínjainkat vesszük észre, s nem a te örömödet látjuk, a te igádat, melyről azt mondtad, édes tud lenni annak, aki alázatosan és szelíd szívvel követ téged.

 Bocsáss meg, hogy nem tudunk úgy éberen virrasztva várni, mint a példabeszédbeli okos szüzek, hanem bizony olyanok vagyunk sokszor mint a balgák átalusszuk érkezésedet, amikor közeledsz a felebarátban, a testileg-lelkileg elesettben, a rászorulóban, legközelebbi hozzátartozóinkban, kollégáinkban, munkatársainkban, vezetőkben és beosztottakban.

 Bocsáss meg, hogy nem tudunk úgy várni, mint a felebaráti szeretet tiszta szívű napszámosai, akik minden reggel úgy indulnak el életük útjának: kinek a javára akar küldeni ma engem a Jóság, s nem azzal, hogy kinek a javából tudnék én hasznot húzni.

Jöjj el hozzánk, hiszen te tudod a legjobban mekkora szüksége van eltékozolt életünknek rád !

Jöjj el hozzánk és ismételd meg szívünkben első eljöveteled titkát, a betlehemi éjszaka misztériumát !

 

Jöjj el hozzánk és vedd el megfáradt lemondásainkat, meggyökeresedett és ostoba szokásainkat, vedd el meggyöngült akaratunk tétovaságát!

 

Jöjj el hozzánk és emelj fel bennünket, mint ahogy Zakariással és Erzsébettel tetted, amikor reménységet adtál az életükbe!

 

Jöjj el hozzánk és add nekünk azt az édes terhet, téged-magadat, mint ahogy a fiatal názáreti leánnyal Máriával tetted, aki veled lett viselős!

 

Jöjj el hozzánk és bocsásd ránk az igaz ember álmát, ahogy Józseffel tetted, hogy elfeledjük csalódásainkat, és igaz szívvel szolgálhassunk téged!

 

Jöjj el hozzánk és keresd meg szívünk betlehemi barlangját és szülessél meg életünkbe olyan gyöngéden, mint világba jöttednek éjszakáján!

Jöjj el hozzánk 2011 ádventjén!

 

 Nagy Gáspár:

Hótalan a hegyek inge

 Ez a tél még megváltatlan,
nincs rá mentség; fehér paplan,
se hó, se hold nem világol -
amíg fölragyog a jászol

hordjuk szívünk szakadatlan,
kormos arcot száz darabban,
nincs ajándék, semmi tömjén -
rí Boldizsár, Menyhért meg én.

Az indul el akaratlan
kinek angyala jelen van,
hótalan a hegyek inge -
el kell érnünk Betlehembe!

 


Szerző: Baráthnő  2011.12.03. 19:26 Szólj hozzá!

Címkék: idézetek isten magzat advent várakozás csend adventi koszorú téli kép adventi naptár hódolat adventi vers jöjj el

A bejegyzés trackback címe:

https://barathno.blog.hu/api/trackback/id/tr693434748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.