-évközi idő-                 Mondjatok áldást, mert arra kaptatok meghívást (1 Pét 3,9b)

Szent Vince és
Boldog Batthyány Strattmann László napja

 

NAPI EVANGÉLIUM :


Miután Jánost átadták, Jézus Galileába ment, hogy hirdesse Isten evangéliumát. Azt mondta: ,,Betelt az idő, és elközelgetett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.' Amikor a galileai tenger mellett elment, meglátta Simont és testvérét Andrást, amint hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Jézus azt mondta nekik: ,,Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket!' Ők azonnal elhagyták hálóikat, és követték őt. Kissé továbbmenve meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint ők is hálóikat javították a hajóban, és azonnal hívta őket. Azok pedig elhagyva apjukat, Zebedeust a béresekkel együtt a hajóban, követték őt.( Mk 1, 14-20)

 elv15.gif Szeretet tölt el, mert az Úr meghallotta könyörgő kiáltásomat.
 Felém fordította fülét azon a napon, amelyen segítségül hívtam.

Körülvettek a halál kötelékei s az alvilág csapdái; elmerültem a nyomorban és a félelemben.
Akkor segítségül hívtam az Úr nevét: "Ó Uram, mentsd meg életemet!"

Jó az Úr és igazságos, a mi Istenünk csupa irgalom.
Az Úr megőrzi a kicsinyeket. Nyomorult voltam és szabadulást hozott.
Lelkem, nyugodj meg újra, mert az Úr jót tett veled.
Megmentette lelkemet a haláltól, szemem a könnyektől, lábam a botlástól.
És újra az Úr színe előtt járhatok az élők földjén
Telve voltam bizalommal akkor is, amikor így szóltam: "Mély megaláztatásban lett részem."
Kétségbeesésemben ezt mondtam: "Az emberek gonoszak mind."
Mivel viszonozzam az Úrnak, ami jót tett velem?
Veszem az üdvösség kelyhét, és segítségül hívom az Úr nevét.
[Amit az Úrnak ígértem, feláldozom, egész népének színe előtt.]
Az Úr szemében drága dolog az igazak halála.


Uram, a te szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálódnak fia.
Te oldottad meg bilincseimet,
dicsőítő áldozatot mutatok be neked.
Segítségül hívom az Úr nevét.
Amit az Úrnak ígértem, feláldozom egész népének színe előtt.
Az Úr házának udvarában, a te szívedben, Jeruzsálem! ( 116. Zsoltár)

 

ALLELUJA !

 

 

elv15.gif  A békesség Istene, aki Jézust, a mi Urunkat, a juhok nagy pásztorát az örök szövetség vére által feltámasztotta a halálból,  tegyen készségessé titeket minden jóra, hogy teljesítsétek akaratát. Munkálja bennünk Jézus Krisztus által mindazt, ami kedves előtte. Dicsőség neki mindörökké! Ámen.
(Zsid 13.20-21)

 

 

elv15.gif Isten megváltott és a szent hivatásra meghívott minket, nem tetteink alapján, hanem saját elhatározásából és kegyelméből, amelyet Krisztus Jézusban örök idők óta nekünk ajándékozott.( 2 Tim 1, 9 )

 

 

 Dicsérjétek Istenünket, ti összes szolgái ! ( Jel 19, 5 )

 

 

 

ALLELUJA !

 

kereszt3.gif

 

 

Heti fohászunk :

Jöjj, Uram Jézus !


36.gif

 

Szent Vince, a saragossai egyház szerpapja, a Diocletianus - féle üldözés idején a hispániai Valenciában kegyetlen kínzások közepette szenvedett vértanúságot. Tisztelete azonnal elterjedt az egész Egyházban.

 

Boldog Batthyány Strattmann László
Dunakilitin(Moson vármegye), született 1870. október 28.- án  és Bécsben halt meg 1931. január 22.- én.

A honfoglalás koráig visszanyúló magyar főnemesi család sarja. A családból több egyházfejedelem, törökverő hős, államférfi és politikus vált híressé. László tíz éves korától a jezsuiták kalksburgi, majd kalocsai intézetében nevelkedett.
1890-ben érettségizett, utána a bécsi Gazdasági Akadémián, majd a Rudolphiana Tudományegyetem kémia szakán tanult. 1896-ban bölcsészdoktorrá, az orvosi kar elvégzése után, 1900- ban orvosdoktorrá avatták.
Orvosi pályáját sebészként kezdte meg. Közben -- 1898. november 14-én -- feleségül vette Coreth Mária Teréziát. 1901-ben az atyjától kapott köpcsényi uradalom kastélya mellett húsz- , később harmincágyas kórházat rendezett be szegény betegek számára. Kórházat létesített a körmendi kastélyában is, s kora legmodernebb gyógyászati eszközeivel szerelte föl. Maga is készített ilyen eszközöket. Kórházaiban sebészként főleg szemműtéteket végzett. A szegényeket ingyen kezelte, látta el orvossággal, a nincsteleneket pedig ruhával és pénzzel is támogatta. Három vármegye betegei keresték föl, naponta 60--100 beteg érkezett.
Mindig a legelhagyatottabbakkal kezdte, a gazdagokat lehetőleg más orvoshoz küldte.
1921-től évenként általában ötezer beteget látott el a körmendi kórházban; életében mintegy 30.000 szemműtétet végzett. A saját költségén segítőtársakat, orvosokat, ápolónőket fogadott föl. Mindez fölemésztette vagyona nagy részét, az állam mégis a teljes vagyona után vetette ki az adót, amit ő -- utánajárásra nem lévén ideje -- meg is fizetett. Az első világháború alatt a bevonult köpcsényi orvos teendőit is ellátta. Legfőbb segítsége a felesége volt.

11 gyermekük közül a szent életű Ödön 21 éves korában meghalt. 1907-től haláláig naponta elimádkozta latinul Szűz Mária kis zsolozsmáját, családjával együtt szentmisét hallgatott, este rózsafüzért imádkozott. 1916-ban feleségével, Ödön fiával s sógornőjével (Coreth Lilivel, aki később bencés apáca lett) belépett a ferences harmadrendbe.
Operáció előtt és alatt mindig imádkozott, s gondoskodott betegei lelki gondozásáról is. Távozásukkor egy-egy vallásos kiadványt vagy legalább egy szentképre nyomtatott imádságot adott a kezükbe. Ritkább műtéteiről orvosi lapokban számolt be, évi jelentéseit kinyomatta. Több magas kitüntetést kapott, de legkedvesebb kincse a Mária kongregációs érme volt, melyet halálos ágyán László fiára bízott. Piffl bíboros, a Bécsi Főegyházmegye érseke végezte a beszentelését. A főpásztor betegágyából kelt fel, mert azt mondta: ritkán adódik alkalom arra, hogy egy szentet temethessek.
Ezután a holttestét Körmendre szállították, ahol a kastély kápolnájában ravatalozták fel.
Gyógyult betegei és szegényei három napon át végeláthatatlan sorokban vonultak el koporsója előtt, és hangosan zokogva megvallották: a herceg úr szent volt. Holttestét Németújváron (ma Güssing) a családi sírboltban helyezték nyugalomra. strattmann.jpg

Halála után egyre nőtt az iránta való tisztelet, és sokan imádkoztak az ő közbenjárásáért.
Boldoggá avatási eljárását - a hívek sokaságának óhaját teljesítve - 1944. augusztus 30-án a bécsi érsek és egyidejűleg a szombathelyi püspök indították el. A háború után - a sajátos körülmények miatt - a boldoggá avatási eljárás hosszabb időre megszakadt, majd 1987-től folytatódott tovább, de most már az eisenstadti és a szombathelyi egyházmegyék közreműködésével. Ettől kezdve ismét megkezdődtek a tanúkihallgatások és különféle lépések történtek arra, hogy egyre jobban megismerjék őt a hívek és imádkozzanak az ő közbenjárásáért és boldoggá avatásáért. Több mint 15 könyv, 150 cikk és tanulmány jelent meg róla. A televízió bemutatott egy Batthyány filmet is. Egyre nőtt az ő emlékét idéző plakettek, emléktáblák, színes üvegablakok, festmények, sőt a templomok száma is. Három Batthyány Társaság alakult, óvodák és iskolák vették fel az ő nevét. 1992. július 11-én a Szentatya ünnepélyesen kihirdette, hogy életében hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket. 1989-ben Batthyány László közbenjárására pedig csoda történt. Egy előrehaladott, áttételes rákbetegségben szenvedő beteg orvosilag megmagyarázhatatlan módon, hirtelen meggyógyult. Ezt a csodás gyógyulást 12 év után a római Orvosi és Teológiai Bizottság hitelesnek fogadta el. Ezután a Bíborosi és Püspöki Testület elé került az ügy, amely 2002. február 7-én rendes ülésén egyhangúlag kinyilvánította azt a véleményét, hogy Isten Szolgájának közbenjárására Isten adta meg a gyógyulást. Erről a döntésről a kongregáció prefektusa értesítette a Szentatyát, aki elrendelte: készítsék el a "Decretum super miraculo"-t, vagyis a csodás gyógyulásról szóló dekrétumot. Ezután a Szentatya 2002. július 5-én ünnepélyesen kihirdette, hogy a kérdéses betegnek az előrehaladott, áttételes rákos betegségből való - igen gyors, teljes és tartós - meggyógyulását Isten adta meg tiszteletreméltó Isten Szolgája, Batthyány-Strattmann László közbenjárására. Majd a Szentatya - a szombathelyi és az eisenstadti megyés püspök kérésére - kihirdette a boldoggá avatás helyét és idejét: Róma, 2003. március 23. Batthyány-Strattmann László a családi jelmondatát - "Hűséggel és szeretettel" - életében teljes mértékben megvalósította.

Szerző: Baráthnő  2012.01.22. 00:53 Szólj hozzá!

Címkék: idézetek vallás isten jézus evangélium ima hála könyörgés odaadás napi evangélium bibliai idézet ima minden napra ima vasárnapra heti fohász Boldog Batthyány Strattmann László

A bejegyzés trackback címe:

https://barathno.blog.hu/api/trackback/id/tr483593835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.