"Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói."
(Alphonse Karr)

A hála (lat. gratitudo): erény, mely készségessé tesz a kapott jótétemény szóban és tettben való elismerésére és viszonzására.

Kiváltó oka a jótétemény, ezért szoros értelemben csak akkor beszélhetünk háláról, ha jóságból fakadó ajándékozás váltja ki.
Nem sajátosan keresztény, még csak nem is vallásos erény.
Általános emberi és közösségi vonás: természetes erény, azaz az ember szabadságának és méltóságának következménye.
Sérülése magát az embervoltot érinti, ha kiölik az emberből, az ember lelkileg beleroppan (fogyasztói társadalom, szabadverseny, piac).

A hála a gyakorlati életben az ember részéről nem spontán megnyilatkozás, hanem állandó belső, lelki tevékenységet igényel.
Nem függ az érzelmi hullámzástól, gyakorlása föltételezi a tárgyilagosságot és az önismeretet;
A hála az értelem cselekedete, az erkölcsileg érett ember alapmagatartása, aki fölismerte, hogy létét és fennmaradását nem csupán a maga teljesítményének, hanem folyamatosan másoknak is köszönheti.

A skolasztikus teológiában az igazságosság részerénye. Aquinói Szt Tamás Cicerót követve tartozásnak mondja
A kapott jókért Istennek vallásossággal,
a szülőknek pietással (jámborság),
a fölöttünk állóknak tisztelettel,
jótevőinknek hálával tartozunk (STh II-II. 106).

Ellentéte a hálátlanság.

A Szentírásban a hála mindig válasz a kapott szeretetre, elsősorban Isten szeretetére.

Az Ószövetség ismeri a hálaáldozatot (Zsolt 56,13) és a hálaéneket, de a héberben nincs külön szó a hálára; Izrael úgy adott hálát Istennek, hogy dicsőítette és magasztalta. Ez volt a todah, 'dicsőítés, hálaadás'. A héber barak gyökből képzett berakah szót hálának is fordították. E szóval vallja meg a jámbor izraelita, hogy Isten szavával, tettével v. hallgatásával, rejtőzésével találkozott. Tehát e megnyilatkozása is elsősorban dicséret és hitvallás.
Csak a LXX-ba került bele a görög 'hála' és 'hálát ad' értelmű Eucharisztia, amely az Újszövetségben is szerepel a szemita kifejezések mellett.

  Az Újszövetségben az ember hálája mindig Jézus hálájához csatlakozik:
(Mt 11,25; Mk 8,6; 14,23; Lk 22,17;19; Jn 6,11; 11,41; 1Kor 11,24; Ef 5,20; vö. Kol 3,15-17; 1Tesz 5,18; 1Tim 2,1).
Szt Pál levelei gyakran kezdődnek és fejeződnek be hálaadással, melyben mindig hivatkozik Jézusra.
,,Adjatok hálát mindenért, hiszen Isten ezt kívánja tőletek, akik az Ő Jézus Krisztusához tartoztok" (1Tesz 5,18). ,,Legyetek kitartók és éberek az imádságban és a hálaadásban" (Kol 4,2).
- Az Isten iránti szeretet és hála alapja mindenekelőtt az Ő dicsőségének és létezésének ismerete: ,,Hálát adunk neked mindenható Urunk, Istenünk, aki vagy és aki voltál, mert átvetted a hatalmat és uralkodol" (Jel 11,17; vö. 4,9; 7,12).
A hála legszebb kifejezései a Szentírásban a három ifjú éneke, a Boldogságos Szűz Mária Magnificatja (Lk 1,46-55), Zakariás Benedictusa (Lk 69-79), a dicsőítő zsolt-ok (148-150).

 Az emberek iránti háláról ritkán esik szó: az emberek ajándékai is Isten ajándékainak, ,,felülről való, a világosság Atyjától alászálló" adománynak számítanak (Jak 1,17).
Szt Pál az emberektől kapott jótéteményekért is kifejezi háláját (Róm 16,3; Ef; Fil); a hálátlanságot erkölcsi hiányosságnak nevezi, és a végső idők meg a pogányok bűnei közé sorolja (Róm 1,21; 2Tim 3,2). ( Magyar Katolikus lexikon)

"Ha az egyedüli ima, amit elmondasz egész életedben, így hangzana: "Köszönöm", az is elegendő lenne."  (Eckhart Mester)

"Aki nem elégedett, az hálás sem tud lenni." (Miroslaw Putnek)

"Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megterítenie..."
(Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)

Soren Kierkegaard : Hála mindenkor Uram, Istenem!

Téged hív az ember az ínség napjain,
és neked tartozik hálával az örvendezés idején.
Milyen nagyszerű dolog hálát mondani,
amikor minden nehézség nélkül belátjuk,
hogy jó és tökéletes ajándékokkal halmozol el minket;
amikor maga a szív is készséggel belátja ezt,
és földhöz tapadt értelmünk is hozzájárul azonnal.
De még boldogabb, aki hálát ad akkor is,
ha élete szomorú marad.
Még boldogabb, aki hálát tud adni akkor is,
ha szíve elkeseredik és lelke elsötétül,
amikor a kétségek közt hányódó értelem hitszegővé lesz,
és az emlékezet feledékennyé válik,
amikor a szeretet rémülten visszaborzad,
és az okosság ellenáll, nem is büszkeségből, hanem kedvetlenségből,
- még boldogabb, aki ilyenkor is hálát tud adni Istennek.
Mert az igazán szereti Istent.
Elmondhatja neki, a Mindentudónak:
"Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!''

Hálát adok Urunknak, Jézus Krisztusnak, aki erőt adott nekem, megbízhatónak tartott és meghívott a szolgálatra engem, aki azelőtt káromoltam s üldöztem és erőszakos ember voltam. De Isten megkönyörült rajtam.(1Tim 1, 12-13)

Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, és aki voltál, hogy kezedbe vetted nagy hatalmadat, és uralkodsz. (Jel 11,17)

Mert az Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele. (1Tim 4,4)

Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg Isten szabadítását. (Zsolt 50:23)

Legyetek kitartók és éberek az imádságban és a hálaadásban ! (Kol 4,2).

Adjatok hálát mindenért, hiszen Isten ezt kívánja tőletek, akik az Ő Jézus Krisztusához tartoztok (1Tesz 5,18).

Még nem köszöntem meg

Még nem köszöntem meg Neked
a sebeket, a kékeket, a belső részekig ható
próbákat itt, az elhaló
sóhajokat, az éjeket,
még nem köszöntem meg Neked.

De lassan érti már a hit
formáltatásom titkait. Már lassan, lassan felfogom,
milyen hálára van okom
próbáidért, bár fájva fáj,
s nyomot hágy bennem mindahány.

Kerülni őket hasztalan,
s a nehezük még hátra van.
Tudom: még nem kész gyermeked,
URAM, és TE is szenveded
fájdalmaim, hogy értsem ezt:
micsoda áldás - a kereszt!
(Füle Lajos)

Hálát adok azokért
A titkon mondott imádságokért,
Amiket az Ige diadaláért küldtek...
Hálát adok azokért
A titkon épült oltárokért,
Amik viharok fergetegében le nem dűltek.
Hálát adok azokért,
Akik megtartották a hitet.
A népért,
Amely éretted küzdelemre ment,
A békéért,
Amiben könnyű lett a kereszt.
A háláért,
Aminek hangja, szava nincs! ..
.Az igáért,
Amelyik könnyű és jó bilincs.
Hálát adok,
Mert szépség van a szavak mögött,
mert szép a lélek,
Amikor megnyugszik két kezed között,
Hálát adok,
Bár erre nem vagyok érdemes.
Hálát adok,
Mert megszentelted szövetségedet.
- Uram! Ma szép, ma jó, ma szent a lélek szava
Mert benne cseng a hála diadala,
Mert benne cseng az örök felmagasztalás,
Dicsőség Istennek és hálaadás!
(Kárász Izabella)

Köszönöm

Köszönöm, Uram,
a végtelenbe nyíló hajnalokat,
melyek Hozzád és az emberekhez vezetnek.
Köszönöm a fényeket és a színeket,
mert általuk Rád ismerek a világban.
Köszönöm az ízeket és az illatokat,
a paprikás krumplit és a búzakenyeret.
Köszönöm, hogy nekünk ajándékoztad a földet,
a virágokat és az állatokat,
ők a természet mosolya és szüntelen figyelme,
elkísérnek magányos útjainkra.

Hála az emberekért,
a szomorú arcú testvérekért,
a jókedvűekért és azokért is,
kik nem is tudják, hogy őket is szeretem.
Hála mindenkiért!
Hála Fiadért, Elsőszülött Testvérünkért,
Jézus Krisztusért,
aki elhozta és szívünkbe írta az örömöt
és a boldog nyugtalanságot,
aki azt akarja, hogy megosszuk másokkal is
boldogságunkat
a szeretet közösségében!

Hála a hazáért,
hála az egyházért!

Köszönök, Istenem, mindent,
ami Tőled jön, mert ez a minden:
az irgalom, a szeretet és az élet.
Köszönöm a tengert, a levegőt, a sírást,
a gyötrődést, mely még jobban Hozzád kapcsol,
köszönöm a ritmust és a dallamot,
hogy táncolhatunk és énekelhetünk.
Hálát adok a jelekért és a hangokért,
melyek irányítják hétköznapjainkat, és
Hangodért,
hogy válaszolsz és megvigasztalsz,
hála munkámért és küldetésemért,
figyelmedért
és végtelen türelmedért,
hogy vársz reám és örökké szeretsz.
Ámen.

Hálaima Egyházamért
Uram, boldogság tölt el, hogy az Egyházadhoz tartozom.
Ellenségeid két évezred óta mindent megtettek, hogy megtörjék Egyházadat.
Fenyegették, gyalázták, pusztították..
Az Egyház azonban erősebben áll, mint valaha.
Uram, örömmel látom, hogy az Egyház felé tekintenek azok, akik ma az igaz békét keresik.
Ezekben a zavaros időkben ő az igazság legerősebb bástyája.
Világítótoronyként sugároz igazságot és szeretetedet az egész világra, mert te alapítottad, aki maga vagy az igazságosság és a szeretet.
Uram, örömmel nézek mindazokra, akik az Egyház iránti hűségüket vérükkel pecsételték meg.
Az Egyház legszebb dísze a szentek hatalmas serege, akiknek emlékezetét napról napra ünnepeljük a liturgiában.
Az ifjúság adta többek között Tarzícuszt, Ágnest, Imrét, Berchmans Jánost, Alajost, Szaniszlót, Mária Gorettit, Szávió Domonkost és Maximilián Kolbét, akik életüket is feláldozták.
Uram, örömmel kapcsolódok közösségbe azokkal, akikkel együtt élek az Egyházban.
Büszke vagyok, hogy ugyanaz a hitem, mint oly sok katolikus tudósnak, írónak és az emberiség számos jótevőjének.
Egy a hitünk, ugyanazoknak a parancsoknak engedelmeskedünk, ugyanazokat az imákat mondjuk, ünnepeljük UGYANAZT AZ ÁLDOZATOT, és ugyanazokban a szentségekben részesülünk.
 Boldog vagyok, hogy szentségeidben egy vagyok munkásokkal, háziasszonyokkal, gyerekekkel, öregekkel és minden rendű és rangú emberekkel.
És tudom, hogy a missziókban minden fajú és szintű velem együtt egy Atyához imádkozik.
Mert az EGYHÁZ egyesít bennünket minden faj és osztály fölött. Igen Uram, boldog vagyok, hogy az Egyházhoz tartozom. Amen. / Kondoros /

Sík Sándor : Te Deum

Téged Isten dicsérlek
és hálát adok mindenért.

Hogy megvolt mindig a mindennapim
és nem gyűjtöttem másnapra valót,
hála legyen.

Hogy mindig jutott két garasom adni,
és magamnak nem kellett kéregetnem,
hála legyen.

Hogy értenem adatott másokat,
és nem kellett sírnom, hogy megértsenek,
hála legyen.

Hogy a sírókkal sírni jól esett,
és nem nevettem minden nevetővel,
hála legyen.

Hogy megmutattál mindent,ami szép
és megmutattál mindent, ami rút,
hála legyen.

Hogy boldoggá tett minden,ami szép
és ami rút, nem tett boldogtalanná,
hála legyen.

Hogy sohasem féltem a szeretettől
és szerethettem, akik nem szerettek,
hála legyen.

Hogy akik szerettek, szépen szerettek,
és hogy nem kellett nem szépen szeretnem,
hála legyen.

Hogy amim nem volt, nem kívántam,
és sohasem volt elég, aki voltam,
hála legyen.

Hogy ember lehettem akkor is,
mikor az emberek nem akartak emberek lenni,
hála legyen.

Hogy megtarthattam a hitet,
és megfuthattam a kicsik futását,
és futva futhatok az Érkező elé,
s tán nem kell a városba mennem
a lámpásomba olajért,
hála legyen!

Hogy tegnap azt mondhattam:úgy legyen!
és ma is kiálthatom: úgy legyen!
és holnap és holnapután és azután is

akarom énekelni: úgy legyen! -
hála legyen, Uram!
hála legyen!