József is várta Jézus születését.

 József , aki tudott Isten akarata szerint dönteni.

Mit érezhetett vajon, amikor látta, hogy Mária babát vár?

Mária, aki a templomban nevelkedett, akivel szűzi életet éltek,  akiben teljesen megbízott...

És mit jelent Mária viselkedése?

Másik férfinek se híre, se hamva, Mária pedig boldog és kiegyensúlyozott, nem látszik rajta félelem vagy aggódás, hiába tudja, hogy ezzel a terhességgel saját életét kockáztatja...

Máriának nem terhesség ez (felejtsük már el ezt a csúnya szót!) , hanem áldott állapot, és Mária hallgat.

  Isten válaszol Józsefnek.

" Jézus Krisztus születésének ez a története :

Anyja, Mária, Józsefnek a jegyese, még mielőtt egybekeltek volna, úgy találtatott, hogy gyermeket fogant a Szentlélektől.

Férje, József igaz ember volt, nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el.Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala és így szólt hozzá :

József, Dávid fia! ne félj magadhoz venni feleségül Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől.

Ezek azért történtek, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavaival mondott :

Íme, a szűz fogan és fiút szül,

Emmanuel lesz a neve.

Ez azt jelenti : Velünk az Isten.

József erre fölébredt álmából, és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta." (Mt 1, 18-25 )

                                                                úgy imádkozni mint József
                                                             úgy könyörögni tehozzád

     és olyan csöndesnek is lenni
     mint ő

hogy a Hangot
     ne tévesszem össze a magaméval

(Szent Gály Kata)

  Reményik Sándor: József, az ács Istennel beszél

Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, – és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek … , ha szemébe tekintek,
Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyöruséges és szörnyu szemek,
Oly ismerosek, s oly idegenek …
Ez az ács-muhely … ezek a forgácsok …
Mit tehettem érte? …mit tehetek?
Én tanítottam fogni a szerszámot,
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
Úgy félek: mi lesz?
Most is ki tudja, merre kóborog,
Tekintetétol tüzet fog a muhely,
Tüzet a világ, s egyszer ellobog.
Ó, jó volt véle Egyiptomba futni
S azután is óvni a lépteit,
Fel a templomig, Jeruzsálemig,
Míg egyszer elmaradt …
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
Borzolta szürkülő szakállamat.
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
S most olyan más az útja …
Vezetném és O vezet engemet.
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
Magasságos,
De ki tudja a Te ösvényedet?
Te vagy az atyja, – én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.

Fohászok:

Krisztus Urunk, az élő Isten Fia, aki Világosság a Világosságtól, ragyogó világosságra vezet minket hogy megláthassuk szent arcát. Fohászkodjunk hozzá bizalommal:

Jöjj el, Urunk, Jézus !

Ó, fogyhatatlan Világosság, Te azért jössz, hogy eloszlass bennünk minden homályt,

- Krisztusunk, ébreszd fel szunnyadó hitünket!

Jöjj el, Urunk, Jézus!

 Add, hogy egész nap biztonságosan járjunk,

- és kegyelmed fényességének örvendezzünk!

Jöjj el, Urunk, Jézus!

Nevelj bennünket tökéletes szelídségre,

- hogy tanúskodhassunk Rólad az emberek előtt!

Jöjj el , Urunk, Jézus!

Jöjj, teremts bennünk új világot,

- amelyben igazság és béke lakik!

" A békesség Istene szenteljen meg benneteket, hogy tökéletesek legyetek. Őrízze meg szellemeteket, lelketeket és testeteket feddhetetlenül Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléig! Aki meghívott benneteket, az hűsége és végbe is viszi. " (1 Tessz 5, 23-24)