A csel sikerült: Éva megkóstolta azt a bizonyos gyümölcsöt, és még Ádámnak is adott belőle.

Naiv volt.
Ezidáig nem találkozott ravaszsággal, körömfont hazugsággal, és belesétált a kígyó csapdájába.
Hiába tudta, hogy az ő dolga a kert őrzése lenne, mégis kitárgyalta a kertet a kígyóval.
Nem gondolkodott, nem vetette össze a kígyó szándékait az Úristen figyelmeztetésével, csak a szép és csábító fát látta.
Hiába tudta, hogy az a fa nem is a kígyóé és nem is az övé, és hogy csak a fa gazdája rendelkezhet a gyümölcsével...

Ettek hát a jó és rossz tudásának fájáról, és szembesültek a rosszal is.

A jót már eddig is ismerték, hiszen együtt járkált velük az Úristen a nappali szellőben a kertben, hiszen ők uralták az összes növényt és állatot, nekik lett teremtve minden, hiszen teljes bizalommal lehettek egymás iránt, egészen a testi-lelki meztelenségig.

És most szembesültek a rosszal is :az erkölcsi halállal, amire az Úristen előre figyelmeztette őket:
"Amely napon eszel a jó és rossz tudás fájáról, meghalsz."
Tehát elkezdődött a rossz megtapasztalása. Megingott a bizalom, már nem érezték biztonságosnak a teljes nyitottságot, a meztelenséget, hát kötényt csináltak maguknak és felöltöztek.
Megismerték a félelmet, elrejtőztek az Úristen elől és nem mertek odaállni eléje vállalva tettüket.
Elkezdődött az egymásra mutogatás, vádolgatás, az Úristent már csak egy bírónak látták, nem pedig Teremtőjüknek, szerető Atyjuknak, aki együtt sétált velük a kertben.
A haldoklás kiterjedt a természetre is, hiszen az most már a bukott ember uralma alatt áll :
".... A föld tövist és bojtorjánt terem..., Éva fájdalmak közt szüli majd gyermekeit..."stb.

Megismerték hát a rosszat is, de az Atya továbbra is szerette őket:
Felkészítette őket tettük következményére, mindarra, ami várni fog rájuk;
a hervadó fügefalevelek helyett bőrruhába öltöztette őket; és
elzárta előlük az élet fáját, megadva nekik ezzel a testi halált is :
nehogy ez az ön- és egymást pusztító, bezárkózott, félelmekkel teli, beteg, vak, Isten elől rejtőzködő életük örökké tartson.

Majd elküldte Szent Fiát, hogy váltsa meg őket bűneiktől, támassza fel halálukból és vezesse vissza az Úristen örökké tartó társaságába.

Szerző: Baráthnő  2012.02.23. 11:20 Szólj hozzá!

Címkék: halál bűn ellenség megváltó következmény

A bejegyzés trackback címe:

https://barathno.blog.hu/api/trackback/id/tr844184458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása