Várjuk az Üdvözítőt, Urunkat, Jézus Krisztust.
Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez. (Fil 3,20b-21)
Gyarapítson és gazdagítson titeket, (kedves látogatók!) az Úr a szeretetben egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket.
Tegye állhatatossá a szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus Krisztus majd eljön összes szentjeinek kíséretében. (1 Tessz 3, 12-13 )
Harmatozzatok
Áldott, aki az Úrban bízik és reménye az Úr. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely nedves talajba ereszti gyökerét, és nem fél, ha jön a hőség. Üde zöld marad a levele, a szárazság idején nem aggódik, és nem szűnik meg gyümölcsöt teremni. (Jer 17, 7-8 ) | ||
 Elkezdődött a várakozás, a felkészülés ideje. Készülünk a karácsony estére, gondunk van sok mindenre, hogy szép legyen, jól sikerüljön, örömét lelje benne a család, rokonság apraja - nagyja. És ez így van rendjén. Időben el kell kezdeni a készülődést, hogy mindent sikerüljön elintézni, a lehető legjobban megoldani, és még energiánk is maradjon Szentestére...és közben ne feledkezzünk el arról, Kire is várakozunk így advent idején. Várjuk az Üdvözítőt, Urunkat, Jézus Krisztust !
Várakozzunk és készülődjünk kitartással, türelemmel, Isten utáni vágyakozással !
A gyerekek szemében hosszúnak tűnik ez a négy hét, már "türelmetlenül" várják, hogy otthonukba is beköszöntsön a karácsony, de a felnőtteknek repül az idő, alig-alig sikerül úgy elkészülni, ahogy szeretnének ; hogy is beszélhetnénk az ő esetükben türelmetlenségről?!
A türelmetlenséget nem szabad összetéveszteni az epedő vágyakozással egy nagy jó után, a lázas kívánsággal és mély izgalommal, amely a várakozó perceket óráknak érezteti velünk. Olyan belső feszültség ez, amely mentes az igazi türelmetlenség minden negatív mozzanatától: nem vált ki haragot, bosszúságot, erőszakot és büszke lázadást.
A türelmetlenség legtöbbször bosszúságban és haragban nyilvánul meg, ha várnunk kell egy óhajtott jóra, ha egy kellemetlen dolog túl sokáig tart, vagy ha egy kitöltetlen időben, unalommal várunk valami kellemetlenre. Ilyenkor a türelmetlenséget levezetjük egy valóban hibás vagy ártatlan emberen, vagy pedig feladjuk a célt.
Türelemmel és állhatatossággal fogjátok megőrízni lelketeket- mondta Jézus. (Lk 21, 19) Várakozzunk, vágyódjunk állhatatosan, kitartóan a Megváltó után, a Szenteste meghitt lelket boldogító és erősítő hangulata után is, a hétköznapok rohanó világában pedig ne feledkezzünk meg a türelmes, másikra odafigyelő, udvarias szeretetről ! Ismeretlen szerző: Nem ejt hibát | ||
