Vágyakozzunk

Istenünk

után !

Vágyakozzunk a Vele való találkozásra!

Keressük Őt ! Hívjuk Őt!

Próbáljuk egy kicsit jobban megismerni Őt!

 Kedvesem, ne a rosszat utánozd, hanem a jót!  Aki a jót teszi, Istentől van, , aki a rosszat teszi, az nem látta Istent.  (3 Jn , 11)

Újszövetségi történeteket olvasva képzeljük Őt el! Amint jön-megy, tanít, gyógyít, elfárad, egész éjjel imádkozik, amint egy szavával lecsendesíti a vihart, amint inni kér a szamariai asszonytól...

Képzeljük magunkat a helyszínekre, a tömegbe, amely várta, leste, kísérte Őt!

Hogy mi is kapunk egy adagot a megszaporított kenyérből és halból, hogy mi is találkozunk a feltámasztott Lázárral,  és figyeljünk rá, hogy szemtől-szembe kerülve Jézussal, mit mondunk neki? És Ő mit mond nekünk?!

Tudjunk meg Róla egy kicsit többet, mint eddig! Készüljünk a találkozásra Vele!

Hogy ismerősökként találkozzunk majd, ha eljön az az óra,  ne idegenekként!

 KENYÉRNEK JÖTTÉL

Kenyérnek jöttél éhező világba,
világosságnak sötét éjszakába,
fényes hajnalnak, örök ragyogásnak,
vak zűrzavarba bizonyos tanácsnak.
Jöttél útnak, igazságnak, életnek,
s kicsiny gyermekként jászolba fektettek,
Jézus, Jézus!

Mért sinylődnénk hát éhezve, szegényen,

mért tévelyegnénk világtalan éjben
tanácstalanul és halálraáltan
és úttalanul a hazug világban,
amikor benned mindent megnyerhetünk
kis jászlad elé odatérdelhetünk
Jézus, Jézus!

                    Pilinszky János: Panasz

                  Elevenen a csillagok alá,

                  az éjszakák sarában eltemetve,

                  hallod a némaságomat?

                  Mintha egy égbolt madár közeledne.

                  Így hívogatlak szótalan:

                  az örök hallgatásból,

                  idegen egeid alól

                  valaha is kiásol?

                Eljut hozzád a panaszom?

                  Hiába ostromollak?

                  Köröskörűl a félelem

                  zátonyai ragyognak.

                  Számíthatok rád Istenem?

                  Úgy vágyom közeledre,

                  dideregve csak hevesebb

                  a szerelmek szerelme!

                  Temess a karjaid közé,

                  ne adj oda a fagynak,

                  ha elfogy is a levegőm,

                  hívásom sose lankad.

                  Légy reszketésem öröme,

                  mint lombjai a fának:

                  adj nevet, gyönyörű nevet,

                  párnát a pusztulásnak.

M. Gud: Már régóta szeretnék beszélni veled...

Így szól Isten:
Már régen akartam veled beszélni,
de te nem hagytál rá időt.
Már régen akartam neked mondani:
,,Itt vagyok számodra.''
De te féltél.
Már régen akartam neked mondani:
,,Ne félj, mert én veled vagyok.''
De te nem hittél nekem,
hanem távolinak, elérhetetlennek,
halottnak tartottál.
Már régen akartam veled beszélni,
de te nem hagytad,
hogy kibeszéljem magam,
mert ugye te szabad vagy a döntésben,
hogy hallgatsz-e rám, vagy inkább elzárkózol.
Ha kész vagy szavaimat meghallani,
akkor szeretném neked mondani:
,,Örök szeretettel szeretlek téged.''(Jer 31,3)
Szeretetem öröktől fogva
mindig ugyanaz marad.
Akár felém fordulsz, akár elfordulsz tőlem
én szeretlek téged!
Szeretlek, mert élsz.
Szeretlek, mert fejlődő lény vagy.
Szeretlek, mert ember vagy.
Szeretlek, mert az én gyermekem vagy.
Szeretlek, mert térben és időben,
egy meghatározott hely és idő korlátai között élsz.
Szeretlek, mert nem élhetsz reménység és hit nélkül.
Örök szeretettel szeretlek téged.
Rám bízhatod magadat.
Számodra mindig van időm.
Bármikor, bárhol, bármilyen gyakran.
Éjszaka vagy nappal.
Gyere hozzám, ülj mellém,
nem kell semmit mondanod.
Látlak téged.

Szólj, ha szeretnél mondani valamit.
Beszélj, kiabálj, átkozz, imádkozz,
imádj, fuss el, jöjj vissza.
Én örök szeretettel szeretlek téged.
Még mielőtt a világra jöttél
szerettelek téged.
Már akkor az én szeretetem adott neked életet.
És mert szeretlek, nem halhatsz meg.
Nem tudlak megsemmisíteni, mert szeretlek.
Bármit is csinálsz, én utánad megyek.
Ha már egy anya sem hagyja el gyermekét
bármi rosszat tesz is,
hogyan is hagyhatnálak el téged,
hiszen szeretlek.
Engedd magadat szeretni!
Nyílj meg,
engedd, hogy szeresselek téged.
Engedd, hogy szeressenek az emberek,
akik rád mosolyognak.
Engedd, hogy szeressenek az emberek,
akik veled vannak.
Engedd magadat szeretni!
Engedd, hogy szeresselek téged
a föld és a csillagos ég minden szépsége által.
Én örök szeretettel szeretlek téged.
Kisember.
Én örök szeretettel szeretlek téged.
Ismerem történetedet,
semmi sincs elrejtve előlem.
Várok, amíg te igent mondasz nekem.
Nem kényszerítelek.
Itt-ott keresztezem utaidat
és várok - tele reménnyel,
félelem nélkül; hitvallásodra.
Várok bizalmadra.
Nem érek el semmit, ha félsz tőlem.
De hogy elnyerhessem bizalmadat,
én a te Istened, mindent megteszek érted.